ÉRTEM
Menü

Mit lát a gyerkőcöd a hordozóból?

Mit lát a gyerkőcöd a hordozóból?

 Egy hurcis baba mindennapjai:)

Mennyi dolog! A nagyok nem is tudják elképzelni, hogy egy gyereknek mennyi tennivalója van. Temérdek dolgot kell megismerni, megkóstolni, kipróbálni. Mondhatjuk, hogy az egész világot. Nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, a szavakról nem is beszélve. Elgondolkoztunk, mit is gondolhatnak a mi bölcs babáink, mit látnak a világból, pontosabban a hordozóból nap, nap után. 

Mi tart ilyen sokáig?

Ébren vagyok már vagy tíz levegővétel óta, de Anya még mindig sehol. Szólok neki megint, kicsit hangosabban. Na ez az! Mocorog, hallom. Jön. A reggelimmel. Felállok, lássa, hogy komoly az ügy, már tényleg éhes vagyok. Aranyos, hogy minden alkalommal megdicsér, de most nem érek erre rá. Éhes vagyok! Nincs mese, megint rá kell szóljak. Nehéz Anyát nevelni. Emlékszem, az elején, de sok bajom volt vele! El is mesélem, de most előtte végre elfogyaszthatom a jól megérdemelt reggelimet és utána kakilok neki egyet, csak mert attól olyan boldog szokott lenni:)

Nehéz kezdés volt

Van néhány halvány emlékem még arról, milyen nehezen is indult a kettőnk közös élete. Nagyon nehezen értette meg, hogy mit is akarok. Hú de sokat kellett neki magyaráznom és gyakran kiabálnom is sajnos! Képzeld, volt, hogy be is rekedtem mert hiába mondtam neki, hogy a karjában szeretnék elaludni, ő csak nem vett ki a kiságyból. Simogatott, ott volt velem és mozgott a szája legalább, de nekem ez nem volt jó, nem erre volt szükségem. Aztán csak megértette, mert egyik nap jött egy néni, akinek emlékszem finom illata volt. Hozott valamit, ami szorosan körülvett, melegen és stabilan tartott és ismét hallottam Anya szívének dobogását és folyamatosan éreztem az illatát. Egyből el is aludtam, és onnan Anya se volt olyan zizi, és végre nekem sem kellett egész nap sírni, hogy felvegyen. 

Kisbaba magyarinda rugalmas hordozókendőben

Én már nagy vagyok!

Amióta az a néni hozta azt a valamit, azóta egyre szorosabb lett Anya, Apa és köztem kapcsolat. Nem hagynak a kiságyban, ha valami unalmas, felnőttes dolgot csinálnak, hanem sokszor a testükre vesznek, és én is részt vehetek a mindennapjaikban. Azóta már van egy másik hurcink is. Nem én találtam ki, Anya hívja így. Az nem ennyire szoros, ha ébren vagyok, de ugyanolyan fincsi benne aludni. Ezt azért szeretem, mert Anya könnyen a hátára veszi, és így ebben már igazán jól tudok nézelődni.

Sajnos Anya még mindig nem érti, amit mondok neki. Összeszedhetné magát, mert én egész nap beszélek hozzá, megkérem erre-arra, de nem ért meg mindent. Már rájöttem, hogy meg is tudom mutatni, mit szeretnék, de nem mindig adja oda. Például tegnap is olyan szépen csillogott a konyhában valami. A hurciban szúrtam ki és szerettem volna megnézni. Hiába mutattam meg, nyúltam felé, csak nem adta oda. Azt mondja nem szabad, de láttam már sokszor, hogy ő bezzeg megfogja. Nem értem. Viszont az már szerencsére jól megy neki, hogy ha szólok neki (sajnos elég sokszor kell elmondjam még mindig) hogy szeretnék kicsit hozzábújni, ringatózni, hallgatni a szívverését, akkor mehetek a hurciba. Így szoktunk elmenni sétálni, így takarítunk és vasalunk. Sőt, képzeljétek, tanulok főzni is! Nem látok sok mindent, de elmeséli mikor mit csinál. Igaz, néha elalszom közben, dehát mit tehetnék én, ő szokott végig táncikálni!

Magyarinda csatos babahordozó Klasszik - 8 hónapos babával

 Akarom!

Szerencsére elég sokszor utazhatok Anya vagy Apa hátán. Csak az a baj, hogy ilyenkor semmit sem tudok megfogni, ami elmegy mellettünk. Múltkor sikerült elkapnom egy fűzfavesszőt, lett is nagy hűha, amikor büszkén mutattam, mit sikerült megszereznem.

Mostanában egyre többet érzem, hogy bár jó ez a hurci, de mostmár néha gyakorolnám a mászást is, meg aztán arra is rá szeretnék jönni, hogy a többiek hogyan csinálják, hogy nem használják a kezüket ehhez. Furcsa. Még Anya is furcsa. Amilyen nehezen értette meg ezt a hordozás dolgot, olyan nehezen érti azt is meg, hogy én már nagy vagyok és nem mindig tudok neki segíteni főzni, meg ilyenek, mert pakolnom kell a játékaim között, és gyakorolnom is kell, meg fel kell fedezzem a világot. Szerintem sokkal nagyobb lehet, mint a kertünk és a nappali, de ne szóljatok Anyának, hogy tudom. Mert még mindig szeretek bemászni a hurciba, annyira jó:)

Hordozni annyira jó - egy hordozoztt kisbaba naplója

Tartalomhoz tartozó címkék: babahordozás testkontaktus

Keresés